A vita közben egy régi kérdés is újra fellángolt: lehet-e egyáltalán objektíven dönteni az ízekről? Hiszen a három sztárséf gyakran teljesen mást gondol ugyanarról az ételről. „Ha nekem ízlik valami, akkor az rossz attól, hogy egy profi séf szerint nem az?” – kérdezte egy néző. Sokan úgy érzik, hogy egy ilyen szubjektív műfajban könnyű manipulálni az eredményeket.
A csatorna egyelőre hallgat. A vitatott jelenetek azonban továbbra is visszanézhetők, és a közösségi médiában egyre többen elemezgetik képkockáról képkockára az epizódokat. A rajongók most két táborra szakadtak: az egyik szerint ez csak a show része, a másik viszont úgy érzi, hogy egy előre lezsírozott versenyt nézett végig. Egy biztos: ha a gyanú tovább erősödik, az komoly hitelességi válságot hozhat a műsor következő évada előtt.
VIA promotions
Körülbelül 100 km/h körüli sebességnél a gyorsulás természetesen már nem olyan intenzív, mint alacsonyabb tempónál. Ez teljesen normális jelenség, hiszen a légellenállás és a jármű mozgásához szükséges energiaigény magasabb sebességnél jelentősen megnő. Ennek ellenére az autó teljesítménye továbbra is bőségesen elegendő a kategóriájában. Autópályán történő előzéskor vagy gyorsításkor még mindig magabiztosan reagál a gázadásra, így a vezető nem érzi úgy, hogy hiányozna a teljesítmény.
Erőteljes gyorsításkor a benzinmotor nagyobb fordulatszámon kezd dolgozni, hogy elegendő energiát biztosítson az elektromotor számára. Ilyenkor hallhatóbbá válik a motor hangja, és a fordulatszám megemelkedése is érzékelhető. Ez a jelenség sok hibrid autónál megfigyelhető, hiszen a rendszer egyik fontos feladata az elektromos hajtás támogatása és az akkumulátor megfelelő töltöttségi szintjének fenntartása.
A hangélmény természetesebbé tétele érdekében a Honda mérnökei egy érdekes megoldást alkalmaztak. A motor fordulatszámába mesterséges „lépcsőket” programoztak, amelyek azt az érzetet keltik, mintha az autó egy hagyományos automata váltóval rendelkezne, és valódi sebességfokozatok között váltana. Ez a megoldás részben pszichológiai jellegű, hiszen a vezetők többsége megszokta, hogy a gyorsulás során a motor hangja és fordulatszáma fokozatok szerint változik. Bár a rendszer működése elsőre kissé szokatlan lehet, összességében sokkal kellemesebb hangélményt nyújt, mint az a folyamatos, monoton „búgás”, amelyet a CVT jellegű hajtások néha produkálnak. Számos korábbi Toyota hibridnél például gyakran kritizálták ezt a jelenséget, amely hosszabb gyorsításnál kissé egyhangú hanghatást eredményezett.
