Tegnap este még beszélt. Mosolygott. Ge/ztiku/ált. A külvilág számára ugyanaz az energia, ugyanaz a jól ismert figura. Az elmúlt években a színpadon még ott állt a jól ismert figura: a mosoly, a gesztusok, a nagy szavak, az energia, amit megszoktunk tőle. De akik igazán figyeltek, észrevehették a repedéseket. A szemében megbúvó fáradtságot. A mondatok közti csendeket. A túlzott magyarázkodást. A harsányság mögé rejtett ürességet. MUTATJUK A RÉSZLETEKET!
A hír nem ért véget! Folytatáshoz használd a KÖVETKEZŐ OLDAL gombot!
