Amíg vársz ez is érdekelhet:
Ilyenkor valóban érezni lehet, ahogy az autó fara finoman elindul kifelé, miközben az orr szinte „beleharap” a kanyar belső ívébe – ez a jelenség kezdetben meglepő lehet, sőt, sok vezető számára újrakalibrálást igényel a kormányzási szög tekintetében, mivel a Megane RS annyira gyorsan reagál, hogy elsőre akár túlzásnak is tűnhet a bekormányzási hajlam. Szinte zavarba ejtően jól fordul.
Amikor aztán újra gázt adsz a kanyar kijáratánál, ott érzed igazán a rendszer kompromisszumait. A Sport alvázverzió ugyanis nem rendelkezik teljes értékű, mechanikus önzáró differenciálművel – ehelyett csak nyomatékvektorálással próbálja kezelni az első kerekek közötti tapadáskülönbséget. Ennek következtében, ha túl agresszíven gyorsítasz ki egy ívből, az első kerekek kaparni kezdenek, és az autó kissé szenvedve próbál erőt átvinni az aszfaltra. Ekkor érzed igazán, hogy a hajtás próbálja megtalálni a megfelelő tapadást – ez nem drámai, de jól mutatja, hogy meddig mehetsz el a gázpedál kezelésével. Az ilyen pillanatok nemcsak technikailag érdekesek, hanem visszajelzésekkel is szolgálnak a vezető számára arról, mikor kezd túl sok lenni a lelkesedés, és hol van az a határ, ahol a Megane már nem tudja tökéletesen kezelni a rá nehezedő dinamikai kihívásokat.