Amíg vársz ez is érdekelhet:
A 0–100 km/h gyorsulás 11,2 másodperc az 1.0 TCe esetében, a végsebessége 174 km/h. Ez a motor teljes terheléssel kissé gyengének tűnhet, főként emelkedőkön. A hibrid verzió 10,1 másodperc alatt gyorsul 100-ra, tehát valamivel élénkebb, bár meglepő módon a végsebessége csak 167 km/h. A Jogger városi környezetben jól manőverezhető, köszönhetően viszonylag kompakt méreteinek és keskeny felépítésének. A kormányzás könnyed, így alacsony sebességnél könnyű mozgatni, és minden változatban széria a tolatóradar. A hibrid kis akkumulátorral rendelkezik, így önálló elektromos haladásra nem képes hosszú távon, de a „B” mód használatával hatékony energia-visszanyerés érhető el. Ez különösen jól jön, mivel a fékpedál visszajelzése nem mindig egyenletes, így jobb, ha a vezető inkább vitorlázik, amennyire lehet.
A 16 colos kerekek kényelmes rugózást biztosítanak városi tempónál, még az alacsonyabb felszereltségeknél is. Kanyarban az autó enyhén dől, de nem zavaró mértékben, és az utasok sem fognak emiatt panaszkodni. A hibrid változat 70 km/h környékén már főként benzinüzemben működik, de ezt a váltást a vezető alig érzékeli. Gyorsításkor is megmarad a viszonylagos csend és kifinomultság. Autópályán az 1.0 TCe épphogy bírja a forgalmi tempót, de ha sokan ülnek az autóban, az emelkedők már kihívást jelenthetnek. A menetzaj, különösen a szél és a gumik felől, itt jobban hallható, ami a kedvező árú modellek egyik kompromisszuma, mivel kevesebb hangszigetelést alkalmaztak. A hibrid változat hosszabb távon kényelmesebb és nyugodtabb haladást biztosít, különösen, ha a tempomatot is használjuk, mivel az állandó sebesség megtartása kézzel kissé fárasztó lehet a hajtáslánc viselkedése miatt.
